5. Változások By Aletta

- El. Se. Hiszem. Hogy. Vége. A. Büntiknek. - tagolta Jamie, és lustán ledőlt a griffendéles klubhelység egyik kanapéján, mint öt másik társa.

- Nekem mondod? De a legjobb, hogy Madam Pomfrey mindig megdicsért McGalánál, és ezért törölte azt a büntimet, ahol tantermeket kell pucolnom – mondta Eliana is.

- Én viszont hulla vagyok... – szólt közbe kómásan Harry. - Megyek és lefekszem...

Eliana egyetlen bátyja felállt, s álmosan elsántikált a lépcsőig, majd azon fel. Két barátja, Ron és Neville is követte.

- Ha megbocsátotok, - tudom, hogy nehéz lesz túl tenni magatokat rajta - de én is távozom. Jó éjszakát hölgyeim! - ezennel Jamie is elhagyta a helységet.

- Hát akkor mi is menjünk, Gin… - állt fel Eli, miközben egy nagyot nyújtózott.

- Oksi… De előbb egy kérdés.

- Igen?

- Mi volt Nathannal ma?

- Semmi… Ugyanaz, mint egész végig… megállás nélkül kifogásokat keresett, hogy a közelében legyek és ott munkálkodjak sötöbö…

- Aha… De semmi smaci?

- Az kellett volna még… akkor én már Azkabanban lennék, mert megöltem volna… - nevetett Eli.

- Akkor oké. Na gyerünk alukálni…

A hálóban két szobatársuk már rég álomvilágba merült, s a duó se akart másképp tenni. Lustán felvették pizsamájukat, bebújtak az ágyba, jó éjszakát kívántak egymásnak, majd mély álomba zuhantak…

<center>***</center>

Eliana reggel álmosan nyitotta ki szemeit, s elernyedve körbe nézett a szobába. Boldogan vette tudomásul, hogy még mindegyik szobatársa alszik, ezért elsőnek megrohamozhatja a fürdőszobát. Nem is csoda, hiszen még csak öt óra volt. Ágya alatt megkereste papucsát, majd kitotyogott a fürdőbe.

Belenézett a tükörbe és azt hitte szörnyet hal. A haja úgy állt, mint egy szénaboglya és elég nyúzott volt. Hát igen, az állandó büntető munka ezt hozta ki belőle… Gyorsan levetkőzött, pizsijét a szennyesbe hajította, és belépett a zuhany alá. Alaposan lecsutakolta magát, és felfrissülve lépett ki a fürdőből.

A lányok még mindig az álomvilág rejtélyeinek éltek, ezért Eli felkapta Ginny egyik régebbi Tini Boszi Magazinját és lesétált a klubhelységbe. A kandalló előtti kanapén unottan lapozgatta az újságot, mikor egy mondaton meg akadt a szeme. <i>,,Te és Ő???”</i> Gyorsan visszahajtotta, és olvasni kezdte a cikket. Le kellett írni egy fiú és a lány nevét, és az újság egy – két mondatos véleményt ír a kapcsolatukról. Eliana általában nem hitt ezekben, de végül is jó szórakozásnak tűnt. Az asztalon talált pennával beírta a két kis téglalapba: <i>,,Ginerva Molly Weasley és Harry James Potter”</i> A két név elhomályosodott, és a lap alján betűk jelentek meg: <i>,,Az Örök Szerelem”</i> Eliana elmosolyodott, és folytatta a nevek írását. Minden lehetséges, és lehetetlennek tűnő személyek nevét írta be. Mint például McGalagony és Piton, Draco és Bimba, Madam Pomfrey és Ron... De magával még senkit nem párosított össze. Gondolt egyet, és hát próba szerencse. <i>,,Eliana Lily Potter és James Black”<i> A lap alján ezúttal hosszabb mondatok tűntek elő. <i>Tökéletes párost alkotnak, hűségesek egymáshoz, mindent megtudnak oldani, de nem mernek lépni. Ha megtennék Övék Az Örök Szerelem.”</i> Eli csodálkozó szemekkel meredt maga elé és hát kicsit meglepődött.

Hirtelen valaki levágódott mellé a kanapéra, amitől kis híján szívinfarktust kapott.

- Óóóó, Jamie, hogy pukkadnál meg.

- Tudod, hogy Szeretlek...

- Ja... Én is...

- Mit olvasol? - hajolt a fiú az újság fölé. - Jééé, kik Szerelmesek ennyire?

- Ne akard tudni...

- Miért ne?

- Csak Harry és Ginny – füllentett Eli.

- Hát ezt eddig is tudtuk.

- Valahogy úgy...

- Megyünk reggelizni?

- Aha.

Csendesen lépdeltek egymás mellett mígnem Jamie törte meg a csendet.

- Neked mért nem volt még pasid? - Eli a mondat után, olyan szúrósan nézett Jamire, hogy szegény gyerek azt hitte, tényleg lehet tekintettel ölni, és ő már meghalt. - Hűha, ezt nem kellett volna igaz?

- Nem igazán...

- De most halál komolyan mért nem?

- Anyámra hasonlítok azt kész. Neki se volt más apun kívül. Nekem nem tetszik senki, így mi értelme?

- De csókolózni csókolóztál már? - ekkor egy hatalmas csatt.

- Hülye!

- Ezt most miért? - vigyorodott el a fiú.

- Nem, nem csókolóztam még...

- És kivel szeretnél?

- Veled te idióta... - még szerencse, hogy Eli ezt a mondatot csak gondolta, és nem kimondta – Közöd? - kérdezte nyersen.

- Jól van már, na, milyen vagy... Legalább egy pici részletet... ismerem az illetőt?

- Fű, de még mennyire...

- Fiú?

- Nem, lány...

- Tényleg? Ginny?

- Tudod, hogy szeretek pofozkodni.

- Hát jó... akkor... Jól ismerem és fiú.

- Hát igen...

- Harry?

- JAMIE!

- Jamie?

IGEN! Mármint... NEM! Hagyjál! - nevette el magát a lány.

Megérkeztek a már diákoktól nyüzsgő Nagyterembe. Leültek a griffendél asztalához, és hozzálátottak reggeliükhöz. Az evészetet végig bohóckodták, és nemsokára megérkezett a posta is, akárcsak az öt hétalvó is – kár, hogy nem heten voltak. Ron és Hermione elvonultak egy csöndesebb sarokba elfogyasztani reggelijüket, Neville, Harry, és Ron pedig leültek Elianáék mellé.

- 'Reggelt! Na, mit hoztak a madárkák? – ült le Harry Jamie mellé.

- Neked semmit… nem fogom még egyszer átvenni a leveledet… cicavirágszál… - szaladt végig ördögi mosoly Eliana arcán és oda nyújtotta anyja levelét bátyának.

- És mért vagytok ti kettesben?

- Harry!!! Ne kombinálj már! - nyafizott Eliana. - Mikor jön a két suli?

- Hát igen... Ezt egy Exprefi már nem tudhatja... - vigyorgott Jamie.

- Fulladj meg...

- Oké, amúgy este nyolc. De szerintem a mi Dumbink most közli a híreket. - mutatott Jamie a tanári asztal felé, ahol most Dumbledore professzor felállt, és csendre intette a társaságot.

- Kedves Diákok! Ugyebár mindenki tisztában van azzal, hogy ma este nyolcra érkezik meg a két iskola! Ezért kérek mindenkit, hogy viselkedjen roxfortos diákhoz méltóan! Ma ugyan a tanítás elmarad, mert a házimanók takarítják az iskolát! Ezért kérek mindenkit, hogy vagy az udvaron tartózkodjon, vagy a könyvtárban, vagy a klubhelységében. Este háromnegyed nyolcra legyen itt mindenki! További kellemes napot!

- Ki tett magáért… - mondta Eli miközben egy utolsót belekortyolt narancslevébe, majd felállt és intett Ginnek, hogy induljanak.

<center><i>***Este 7- kor a Griffendél klubhelységében***</center></i>

- Hát, ma tiszta jó volt… Több ilyen tanítás nélküli napot is besuvaszthatnának - szólt Gin, nevetve elterülve a kanapén.

- Bizony – nevetett Eli is, miközben le akart dőlni egy fotelba, de annak csak a felét tudta elfoglalni, mert nem vette észre, hogy bátyja is épp leülni készül, csak ő a másik irányból. – Nem tudsz vigyázni? – röhögött. – Basszus, meg fog ártani a sok hülyeség…

- Szerintem már megártott… - szólt oda Jamie miközben leült Ginny lábához. – Azért jól megszivattuk Malfoyékat… De hát ők kötöttek belénk…

- Kíváncsi vagyok milyen fejet fognak vágni, mikor rájönnek, hogy átverés az egész takarítás… - nevetett Eli.

Még egy ideig elbeszélgettek, majd negyvenkor mindenki elindult a Nagyterem felé. Rá öt percre a társaság már a Nagyterem előtt volt és várták, hogyan érkeznek a Magyarok és a Finnek.

- Jamie, nem zavar hogy totál rám dőltél? – szólt Eliana, miközben a tájat fürkészte.

- Nem tehetek róla… kicsit zsúfoltan vagyunk – vigyorgott.

- Nézzétek, ott jönnek a Magyarok! Vagy a Finnek! Vagy valamelyik a kettő közül! – ordított be egy (értelmes) Hugrabuggos lány.

És valóban, az égen feltűnt nyolc rénszarvas… rénszarvas? Maga után húzva egy Télapó- szánja beütésű kabint, s amint a <i;>„szán” </i> leereszkedett a földre, egy erős, éles, madárhoz hasonló hang süvített a levegőbe. Ezt követően egy addig láthatatlan, hatalmas tollas rajzolódott ki a felhők fölött.

- Ez egy Turulmadár! – visított valaki a Hollóhátasok közül.

- Kérek mindenkit, hogy vonuljanak be a Nagyterembe! – szelte át a tömeget McGalagony kissé rekedtes hangja.

A gyerekek elkezdett befele vonulni és Eliana kissé távol került barátaitól, ezért megfogta Jamie kezét. A fiú csak egy sátáni vigyort eresztett meg Eliana felé. Lassan kezdett a tömeg szétoszlani, így Eli elengedte barátja (???) kezét, és leültek az asztalukhoz.

- Nehogy azt hidd, hogy ok nélkül fogtam meg a kezed – szólt oda Jamienek Eli.

- Én, soha…

- Csak majdnem elvesztem…

- Elhiszem – vigyorgott.

- Na jól van, higgy, amit akarsz.

- Csss! Dumbi most kezd dumálni! – csitítgatott Ginny.

- Amint láttátok tíz perccel ezelőtt, megérkezett a két iskola! Most jöjjenek először a Finnek! Köszöntsük a Ristäminästaa Varázsiskolát!

Amint befejezte a mondatot, a Nagyterem ajtaja kinyílt. Minden fej a befelé vonuló diákokat szemlélte. Eliana megszámolta, hogy pontosan negyvenen vannak. Tíz sorba rendeződtek és minden sorban négy diák állt. Egyik sor lány, a másik fiú. Hófehér talárt viseltek, amiknek (Eianáék szerint) elég giccses volt a szabása. Emellett az is szembetűnt mindenkinek, hogy az összes diák szőke hajú és kék vagy zöld szemű. Miközben lépdeltek az első sor vastag hóréteget varázsolt maga elé, amit az utolsó sor elolvasztott, de pocsolya nem keletkeződött. Egy lány az első sorból kivált és kezével egy kisebbfajta szobrot - ami egy jegesmedvét képezett – formált és azt odanyújtotta Dumbledore professzornak. Az igazgatójuk egy, a diákjainál kisebb, nő volt. Rövid fekete haja volt és élénk kék szeme.

- Madam Naiinen! Örülök, hogy ismét látom! Jól telt az út? – csókolt kezet Dumbledore köszönésképp a másik igazgatónak.

- Köszönöm Albus, igen, jól telt az út…

- Kérem, álljon oda a diákjaihoz, amíg a másik iskola is bevonul.

- Rendben…

- Most következzék, azaz iskola, akik az előző Trimágus Tusából, győztesen kerültek ki! Jöjjön, a Magyar Turulmadár Varázsiskola! – emelte fel a hangját az igazgató ismét.

A Nagyterem ajtaja ismét kinyílt és elkezdtek bevonulni a Magyarok. Ők is közel negyvenen lehettek, egyszerűbb öltözködéssel, mint a Finnek. Háromszög formában lépdeltek előre, s mikor ők is a tanári asztalhoz értek, az fölé mutattak. Kezükből három különböző szín repült ki egy zászlót alkotva. Ez a három szín volt a piros, fehér, zöld. Itt is egy lány vált ki, a sok diák közül, aki most elővette pálcáját és azzal varázsolt még valamit a zászlóra. A Magyar Címert. Pár pillanatig a zászló még ott lobogott, majd szertefoszlott.

- Albus! - döcögött be egy kicsit… vagyis nagyon pufók ember. Dumbeldore mosolyogva hajolt le hozzá kezet fogni.

- Örülök, hogy itt vagy András!

- Fú, ez aztán sokat ehet egy nap… - röhögött Jamie, de Eli egy mérges pillantást felé küldött és már abba is hagyta.

- Diákok! Mi is köszöntsük hát eme két, nagyszerű iskolát!

A Roxfort diákjai felálltak és egy, a tanári asztal felé kivarázsolt szöveget kezdtek énekelni. A Finnek és a Magyarok pillantásokat váltottak egymás közt, amelyek azt mondták a másiknak: <i>„Úristen, hová kerültem…”</i>

A vacsora előtt, még megérkezett Elianáék apukája, James Potter – mivel a Mágiaügyi Miniszternek is részt kellett vennie a Tusán – és a Nemzetközi Máguskapcsolatok vezetője Cedric Diggory is, aki az elmúlt pár hetet a Minisztériumban töltötte. Emellett ettől az estétől fogva lehetett bedobni a tizenöt évnél idősebbeknek a nevüket a Tűz Serlegébe.