Most, hogy Naomi elaludt, Draco k�zelebbr�l is szem�gyre vehette a kez�n �s a l�b�n l�v� s�r�l�seket. El�sz�r v�zzel lemosta a r�sz�radt v�rt, s a Pitont�l kapott els�seg�lydobozb�l el�hal�szta a g�zt. Annak egyik oldal�t bekente egy – a dobozban tal�lt – fert�tlen�t� kr�mmel, s a kor�bban letiszt�tott sebeket lefedte vele. M�sf�l �r�ig k�t�zk�dhetett, el is f�radt, s �gy d�nt�tt egy kis pihen�s neki is kij�r; le�lt a sz�kre, behunyta szem�t �s elaludt.

Mikor f�l �ra m�lva fel�bredt, �gy �rezte, mintha figyeln� valaki. Nem is t�vedett. A szemk�zti �gyon Naomi n�zegetett �vatosan fel�. Draco elmosolyodott, s nem tudta meg�llni, hogy ne sz�ljon hozz�.

- Rem�lem, nem azt n�zed, hogyan szedhetn�d el t�lem a p�lc�dat. A farmerzsebembe raktam, meg�rezn�m, ha ott matatn�l.

A l�ny val�sz�n�leg nem sejtette, hogy Draco �bren van, mert elkapta a – s�t�tben szerencs�re nem l�that� r�kv�r�s - fej�t �s halkan v�laszolt.

- Nem. Lemondtam, arr�l, hogy megsz�kjek. Nincs t�l sok es�lyem…

- B�lcs d�nt�s. Akkor mi�rt b�mult�l?

- Te l�ttad el a sebeimet? – k�rdezett vissza, hogy elterelje a figyelmet a kor�bbi k�rd�sr�l, b�r ezzel csak azt �rte el, hogy Draco m�g kaj�nabb vigyorra h�zta sz�j�t.

- Igen, �n voltam.

- H�t… �n… K�sz. De tudom m�rt csin�ltad. Van valami tervetek velem ugye? Mondd el!

- Nem vagy olyan helyzeten, hogy k�vetel�zz, de tal�n igazad van. – somolygott. – Most megyek, megkeresem Pitont, azt�n beavatunk!

„Beavatnak? A tervbe vagy a hal�lfal�k k�z�?”

Nem gondolkozott tov�bb, hamarosan �gyis r�j�n. Ink�bb felkelt az �gyb�l, megigaz�totta �s j�rk�lt k�rbe-k�rbe a szob�ban. Nem kellett sok�ig v�rakoznia; k�r�lbel�l a negyedik k�rn�l meg�rkezett Piton, s nem sokkal ut�na Draco.

- V�rt�l m�r minket? – k�rdezte Piton.

- Igen. Szeretn�m m�r tudni, hogyan szabadulhatn�k ki innen �s milyen �ron. – v�laszolta t�relmetlen�l Naomi.

- Szerintem nem szeretn�d hallani. – sz�lalt meg most Draco az els� tal�lkoz�sukn�l is haszn�lt k�z�mb�s hangon, de ez alkalommal mintha cseppnyi szomor�s�g is lett volna benne; vagy valami m�s.

- Ess�nk t�l rajta. – mondta lemond�an Naomi, s elhelyezkedett az �gyon.

- Nos, a terv. – kezdett bele Piton. – Ugyeb�r a Roxfortba kellett volna �r�kkal ezel�tt meg�rkezned.

- Igen.

- A terv szerint meg is fogsz �rkezni. Viszont nem egyed�l. Itt j�n volt tan�tv�nyom a k�pbe. – mutatott a mellette �ll� fi�ra, aki csak a sz�j�t h�zta.

- Be kell csemp�sznem az iskol�ba, vagy mi?

- �gy is mondtatjuk. Ugyeb�r tudod alkalmazni az okklumenci�t. Ez m�g a hasznunkra v�llhat.

- Igen, tudom. F�leg ha nem k�noznak meg el�tte.

- Att�l nem kell f�lned, hogy megk�noznak. Egyel�re csak be kell jutnod Malfoy-jal egy�tt az Roxfortba. A tov�bbi feladatokat majd ott kapj�tok meg.

- Hogyan?

- Azt majd �n elint�zem. �s hogy biztos ne csin�lj semmi butas�god, p�r ismer�s�nk a nagyany�d �s a sz�leid h�za k�r�l sz�llt meg.

- A sz�leimet??? De hiszen nekik abszol�t semmi k�z�k az eg�szhez. Semmit sem tudnak a var�zsvil�gr�l. Mi�rt kell �ket is belekeverni???

- Nyugodjon meg, kisasszony. A sz�lei mindaddig nincsenek benne ebben az eg�szbe, am�g maga bele nem keveri �ket azzal, hogy elront, kikotyog n�h�ny dolgot vagy rosszul eml�kszik, ha �rti mire gondolok.

- Rendben. Tegy�k fel, hogy Legimenci�t alkalmaznak rajtam. Hogyan szedjek el� olyan eml�keket, amik nem l�teznek?

- Ugyan m�r, ez csak koncentr�ci� k�rd�se. Sok fant�zia nem is kell hozz�. Azt kell k�pzelnie, hogy Malfoy vigy�zott mag�ra, m�g itt volt. Ez igaz is. Innen j�n egy kicsit bonyolultabb dolog. Azt kell k�pzelnie, hogy Malfoy nem k�z�mb�s maga ir�nt �s megsz�kteti. Ebben is van igazs�g, nemde? – fordult Dracohoz, aki gyilkos szemmekkel n�zett r�. – No de ne ragadjunk le itt. Sz�val Draconak megesett mag�n a sz�ve, s b�r saj�t biztons�g�val mit sem t�r�dve �gy gondolta, maga nem �rdemli meg, hogy itt halljon meg. Nem romantikus? – mondta mindezt sz�npadias hangon Piton.

 - Eddig vil�gos. B�r egy�ltal�n nem tetszik, hogy a sz�leimet is belekevert�k. Csak azt nem �rtem, maguknak mi�rt j� ez? Hogy Draco visszamegy a Roxfortba. Hiszen – gondolom – m�r mindenki tudja, hogy � is maguk k�z�l val�.

- Ez�rt kell nek�nk maga, Miss. Flame. Egy �rtatlan, magyar l�ny, aki elszenvedte ezt a sok mindent �s v�g�l egy hal�lfal� sarja mentette meg a t�bbi hal�lfal�t�l. Hogy tetszik? Menni fog?

- Tal�n. De mi a biztos�t�k, hogy a sz�leimnek �s a nagymam�mnak nem esik b�nt�d�sa?

- Az �n szavam �nnek nem el�g? – k�rdezte Piton f�lmosolyra h�zva a sz�j�t.

-�s m�gis hogyan jutunk el az iskol�ba? – k�rdezett vissza Naomi figyelembe se v�ve az el�bbi mondatot.

-Azt majd Malfoy k�zli mag�val. Az �n feladatom itt v�get �rt. Sok sikert.

Azzal kivonult a szob�b�l mag�ra hagyva a p�rost.

- Szedd �ssze egy kicsit magad, mindj�rt indulunk.

- �s a t�sk�m? A ruh�im?

- Most �szint�n, szerinted nem lenne felt�n�, ha megsz�ksz valahonnan �s m�g a cuccaidat is odaadj�k?

- Nem felt�tlen�l kell arra gondolni, hogy odaadt�k. Betett�k a szob�ba, ahol voltam �n meg elhoztam.

- Hogyne. A p�lc�ddal egy�tt.

- A p�lc�mat sem kapom vissza?

- De, azt igen.

- Na �s akkor mond meg, hogy azt hogyan???

- Piton…�hm… Nem mindegy, megvan �s k�sz. Majd kital�lsz valamit. Ha az elm�d le tudod z�rni, nehogy ez okozzon probl�m�t.

- Remek…

- K�sz vagy? Mert indulnunk k�ne.

- M�r hogyne lenn�k k�sz. A t�sk�m �gyse vihetem, idegileg meg am�gy is a toppon vagyok.

- Akkor csak ut�nam.

Azzal megfogta  Naomi kez�t, kinyitotta az ajt�t �s el�gg� gyors temp�ban h�zta �t maga ut�n. A bej�rati ajt�n�l meg�llt, s felh�zta bal karj�t, hogy a S�t�t Jegy�t egy m�lyed�sbe nyomja. Az ajt� nyikorogva kiny�lt, de Draco a falnak h�ttal �ll�totta Naomit �s a fej�re szegezte p�lc�j�t.

- Ceacus

- Mi t�rt�nt? Mit csin�lt�l? Nem l�tok! – esett k�ts�gbe Naomi.

- Ez csak egy kis �vint�zked�s. Ha siker�lne m�gis felt�rni az agyad, ne tudd, honnan indultunk.

- �rtem. Brili�ns �tlet. – h�zta a sz�j�t, b�r nem tudta merre forduljon. – El�ruln�d, hogyan fogok k�zlekedni?

�gy t�nt ezen a fi� sem gondolkozott sokat; a fej�t vakarva gondolkozott.

- Figyelj, �n megyek el�l, te pedig fogod a v�llam �s k�vetsz.

S meg sem v�rva a l�ny reakci�j�t, h�tat ford�tott neki �s a kezeit a v�ll�ra helyezte.

- �gy. Legal�bb hamar �szleli fogom, ha megbotlasz. De most m�r t�nyleg induljunk.

Kil�ptek a nyitott ajt�n. Alig tettek p�r l�p�st, Naomi m�ris megt�rte a csendet.

- M�g mindig nem �rultad el, hogyan jutunk el a Roxfortig. Ha azt mondod, hogy eg�sz �ton od�ig gyalogolni fogunk – ami sejtelmeim szerint nem egy kis t�v -, akkor … akkor itt helyben le�l�k �s nem mozdulok.

- �s nekem abb�l mi k�rom? Nem kell megijedned. Ez a hely olyan, mint a Roxfort. A ter�let�n se hoppon�lni, se dehoppon�lni nem lehet. �gy gyalogolnunk kell, m�g egy tiszt�sra nem �r�nk, ahonnan szabadon hoppon�lhatunk Roxmortsba. Tudom, te nem tudsz hoppon�lni, de �n igen. T�rsas�gban m�g nem pr�b�ltam, de biztos menni fog.

- �s az a tiszt�s messze van? – k�rdezte Draco h�t�t�l Naomi, de rendes v�lasz helyett, csak ennyit kapott.

- Induljunk.

Az �t k�vetkez� f�l �r�ja csendes l�pdel�ssel telt. Draco csak ment, k�vette az utat. A p�lc�j�t az�rt k�szenl�tben tartotta, h�tha �sszefutn�nak egy-k�t erdei �llattal. Elhaladtak egy hatalmas t�lgyfa mellett, aminek a gy�kere kin�tt a f�ldb�l. Draco sikeresen �tl�pett felette, de megfeledkezett Naomir�l, aki az �t folyam�n b�bi-l�ptekben haladt, nehogy elessen. Most m�gis megbotlott a gy�kerekben. Er�sebben megmarkolta vezet�je v�ll�t, ugyanis a l�ba beragadt k�t g�rcs k�z�. V�g�l elengedte a fi� v�llat �s az �tir�nynak h�tat ford�tva pr�b�lta kiszabad�tani l�b�t, de elvesztette az egyens�ly�t. M�r v�rta a puffan�st, de Draco id�ben h�trafordult, �s siker�lt elkapnia a l�ny derek�t. �gy kettej�k arc�t centik v�lasztott�k el egym�st�l; ha valamelyik�k kicsit k�zelebb hajolna a m�sikhoz �ssze is �rn�nek.

Naomi – vaks�g�t�l elt�r�en- �szlelte az ad�dott helyzetet, �s miel�tt b�rmi t�rt�nt volna, seg�ts�get k�rt a fi�t�l.

- �hm, kedves t�led, hogy elkapt�l, de a l�bam m�g mindig be van szorulva. �n sajnos nem l�tom, sz�val seg�ten�l kiszabad�tni?

Draco most mag�hoz t�rt, f�gg�legesbe �ll�totta a l�nyt �s a gy�kerekre mutatott p�lc�j�val.

- Diffindo! – ki�ltotta, s azok lev�ltak Naomi l�b�r�l. – Remek, most, hogy szabad a l�bad, indulhatunk is.

Ism�t elhelyezte „k�vet�je” kezeit a v�ll�n �s megindult.

- Draco, te nem �rzed �gy, mintha valaki, vagy valami figyelne minket?

- Legal�bb 10 szemet �rzek magamon, ha ez megnyugtat. – v�laszolta ridegen

- Nem mondhatn�m, hogy nyugtat, de legal�bb nem csak �n �rzem.

- El�tt�nk van egy h�d. – �llt meg Draco hirtelen, minek k�vetkezt�ben Naomi nekiment �s r�simult a h�t�ra.

- �s? T�riszonyod van?

- Haha. Nem. Csak k�tes �llapot�. �gy �rtem, hogy minden foka megvan, csak �ppen k�rd�ses, hogy meddig.

- �s tuti, hogy nek�nk ezen kell �tmenn�nk?

- Igen. Jobb lesz, ha most helyettem a k�telet fogod.

- Milyen k�telet?

- Nem fakorl�t van, hanem k�t�l…

- Remek. Nem lenne egyszer�bb visszaadni a l�t�som?

- Nem. Add a kezed.

Megfordult, s a l�ny kez�t a k�t�lre helyezte.

- Jobb lesz, ha bal oldalon m�sz �s k�t k�zzel fogod a k�telet. Ha valami gond van, sik�ts.

Azzal mit sem t�r�dve a l�nnyal elindult �vatos l�ptekkel a rozoga deszk�kon. Recsegtek alatta a ki tudja h�ny �ves fadarabok. M�r a k�zep�n tartott, mikor nagy recccsen�st hallott, melyet sikoly k�vetett. H�tran�zett, s l�tta, hogy Naomi alatt beszakadt a „padl�zat” �s � a fa helyett cs�ng a v�kony k�t�len. Ezzel egy id�ben az �t – melyen kor�bban elhaladtak – melletti bokrok is megz�rrentek. 

- Draco. Azt mondtad, sik�tsak. Mit csin�ljak m�g, hogy �szre vedd, hogy Jane-t j�tszok?

- Fogalmam sincs, ki az a Jane, viszont �n most olyat j�tszok, hogy elfutok.

- Mi? Csak fel k�ne h�znod. Meger�ltet�?

- Igen, ha egy falka farkas a bokorb�l figyel. Te csak maradj itt csendben, �n elcsalom �ket.

„�gy mondja, mintha tudn�k b�rmi m�st csin�lni…” – morgol�dott mag�ban Naomi, s rem�lte, siker�l majd Draconak elcsalni a vadakat, mert � most el�gg� hasztalanul v�dekezne vakon, p�lca n�lk�l, egy darab k�t�len himb�l�zva.

Gondolatai k�zben a fi� m�r fut�snak is eredt, a tucatnyi farkas meg ut�na. Naominak szerencs�re nem szenteltek sok figyelmet. Draco nem futott t�ls�gosan t�vol, hogy l�ssa Naomit. Gyorsan felkapaszkodott egy magasabb f�ra �s egy �gon �lve el�re szegezte p�lc�j�t.

- Wingarium Leviosa! – ki�ltotta Naomira mutatva, aki megemelkedett.

Maga fel� r�ptette a sikoltoz� l�nyt, akinek val�sz�n�leg fogalma sem volt r�la, mi t�rt�nik vele. Lelevit�lta �t arra az �gra, amin � is �lt, s befogta a sz�j�t. Cser�be egy sz�p fogt�rk�pet kapott. Gyorsan lekapta a kez�t Naomi sz�j�t�l.

- Wingardium Leviosa??? M�g j� hogy nem „Invito Naomi Flame”.

- Ne ordib�lj m�r. M�s nem jutott eszembe. �r�lj neki, hogy megmentettelek.

Ekkor egy ismer�s hang �t�tte meg a f�l�ket. A fa recseg�se �gy t�nik eg�sz nap elk�s�ri �ket.

- Draco, ugye csak rosszul hallom, amit hallok.

- Addig nem volt semmi gond, m�g nem �ltettelek magam mell�. – vigyorgott Draco.

- Nagyon vicces. Draco, ha let�rik az �g, egyenesen a farkasok sz�j�ba rep�l�nk.

- Oh, nem is eml�tettem? Innen m�r hoppon�lhatok.

- Akkor meg mire v�rsz.

- Gondoltam fokozzuk az izgalmakat. – vigyorodott el megint �s hallgatta, ahogy egyre vesz�lyesebben recseg a fa alattuk. – K�l�nben a hoppon�l�shoz az k�ne, hogy �rintkezz�nk.

Ahogy Draco sz�j�t elhagyta ez az utols� p�r sz� az �g m�r lemondott r�la, hogy tov�bbra is a f�hoz tartozzon. A v�ge egyre lejjebb �s lejjebb hajlott, minek k�vetkezt�ben Naomi megijedt �s Draco nyak�ba vetette mag�t. Szorosan �t�lelte, aki �gy gondolta, jobb lesz, ha t�nyleg cselekszik. � is �tfogta Naomit �s koncentr�lt. A farkasok pedig friss h�s helyett csak egy pukkan�st kaptak valamint a let�rt fa�gat.