Ahogy ott �ltak az ajt�ban n�ma csendben Mrs. Weasley nem hitt a szem�nek. Mikor v�gre feleszm�lt �s r�j�tt, hogy Harryt b�mulja, ami egy kicsit zavarbaejt� is volt a fi� sz�m�ra, megr�zta a fej�s �s kedvesen sz�lt Harryhez.

-Oh, Harry dr�g�m. Fogalmam se volt r�la, hogy j�ssz, k�l�nben jobban felk�sz�ltem volna. – S�rva Harry k�r� fonta kezeit �s egy hatalmas erej� �lel�sbe vonta �t.

-Hellomrsweafle..- pr�b�lta Harry kipr�selni mag�b�l �s kiv�llni Mrs Weasley szor�t�s�b�l.

A z�rzavarban Ron, Hermione �s Ginny rohant le a l�pcs�n, hogy l�tt�s, mi ez a felfordul�s. Hermione, mikor megl�tta Harryt az ajt�ban hangosan sikkantott �s odafutott hozz�, hogy meg�lelje.

-Oh, Harry. Nagyon agg�dtunk miattad. Mi�rt nem �rt�l v�laszt soha a leveleinkre?

Mikor elengedte Harry puszt�n v�llat vont �s sz�tn�zett, majd r�tal�lt Ronra, aki vigyorgott r� �s Ginnyre, aki nyilv�nval�an zavar�ban a l�b�t b�multa.

-Hello, haver. – d�rm�gte Ron.

-Hello. – motyogta harry. Azt�n k�r�en Mrs Weasleyhez fordult – Ha nem b�nja, Mrs Weasley, f�radt vagyok, ink�bb lefek�dn�k, ha nem gond. Sajn�lom, hogy �gy befurakodok.

Mrs Weasley felfogva mit mondott Harry beleegyezett, de nem akart t�l nagy felhajt�st csin�lni Harry k�r�l.

-Haszn�lhatod Fred �s George szob�j�t, ha szeretn�d, dr�g�m. �k a  bolt feletti lak�sban vannak most. Szeretn�l enni el�sz�r valamit? Nagyon v�kony vagy. Egy �jabb ok, hogy gondjaimba vegyelek! 

Harry Mrs Weasleyhez fordult �s f�radtan de h�l�s hangon v�laszolt:

-Nagyon sz�pen k�sz�n�m, Mrs Weasley, de nem vagyok �hes. - Mrs Weasley ezut�n felr�ptette Harry csomagj�t a szob�j�ba, gazd�ja pedig k�vette a l�d�t a recseg� l�pcs�fokokon egyenesen Fred �s George szob�j�ba.

A l�da halk puffan�ssal �rt f�ldet Harry pedig le�lt a k�zelebbi �gyra. Arccal el�red�lt �s a p�rn�ba d�lve s�rni kezdett. A k�nnyek k�nnyen potyogtak szemeib�l. �gy t�nt �r�k �ta fekszik ott, de lehet hogy csak n�h�ny percig. Kis�rta mag�b�l mindazt, ami mi�ta elj�tt Dursley�kt�l felhalmoz�dott benne.

�jra l�tni Ginnyt.. azt hitte kezelni tudja majd.. de hatalmasat t�vedett. Ginny szomor�nak t�nt, legal�bb is Harry annak hitte. �s hogy alig m�ltetta pillant�sra a l�nyt az �sszes �rz�s el�t�rt bel�le. Nem �rzet semmit - kiv�ve Dursley�kn�l a szob�j�ban – eg�sz ny�ron, sz�val tal�n meg�rdemelte, de akkor is f�jt neki..

Nem tudta abbahagyni a s�r�st. R�j�tt, hogyha Ginny t�nyleg olyan szomor� volt, mint amilyennek t�nt, az csakis miatta van. �jabb m�sodpercig gondolkozott �s szidta mag�t, ami�rt ilyen felfuvalkodott. Nem � volt Ginny mindene �s ezt tudta.. de azt is tudta, hogy szeretne Ginny �let�nek fontos r�sze lenni.

Kicsit k�s�bb megnyugodott… furcs�n megk�nnyebb�ltnek �rezte mag�t, de m�g mindig f�jt.. f�jt mindene a k�nnyekt�l. Halk kopog�st hallott az ajt�n �s sietve elt�ntette a k�nnyek maradv�nyait arc�r�l. Megn�zte mag�t a falon l�v� kicsi t�k�rben �s l�tta, hogy feje v�r�s �s puffadt. Ism�t hallotta a kopogtat�st, ami arra eml�keztette, valaki �ll az ajt�n�l. Rem�nykedve odas�t�lt az ajt�hoz. Elford�totta az arany kilincset �s r�snyire nyitotta az ajt�t. Odakint Ron �s Hermione �llt. Nagyon agg�d� arcot v�gtak,de sz�tlanul kinyitotta nekik az ajt�t �s bej�ttek.

-�h.. hogy vagy? – k�rdezte esetlen�l Ron.

-J�l vagyok – motyogta Harry. Egyszer� v�lsazt adott Ronnak, v�r nyilv�nval� volt, hogy egy�ltal�n nem volt igaz.

-Oh, Harry, ett�l egy�ltal�n a ny�ron? Mrs Weasley-nek igaza van, rettenetesen v�kony vagy. – zs�rt�l�d�tt Hermione.

Harry tudta, hogy igaza van.

-H�t.. nem.. Azt hiszem ittam egy kis tejet.. h�t.. de igen, ettem. De �gy �reztem nem tudok sokat..

Hermione r�m�ltnek t�nt. Nem sz�m�tott erre a v�laszra; nem is tudta igaz�n mit v�rt.

-Sz�val, hogy j�tt�l el eddig? Nem rep�lt�l, ugye, Harry? Mond, hogy nem rep�lt�l!

Harry megr�zta a fej�t. Nem volt besz�des kedv�ben, de nem mondhatta nekik, hogy t�nnjenek el.

-A K�bor Grimbusszal j�ttem… hepehup�s �t.

Igazs�g szerint Harry nem igaz�n figyelte milyen volt az �t, a gondolatai lefoglalt�k… de �gy sem tudott eml�kezni r�juk.

-Oh, az szuper! �n m�g soha nem utaztam a K�bor Grimbusszal. – ugrott fel izgatottan Ron.

-Semmi k�l�n�s… nem nagy sz�m. De ide jutottam, �gyhogy ennyivel be�rem. – motyogta Harry.

-Sz�val… - kezdte Hermione – akarsz besz�lgetni – de Harry k�zbev�gott

-Nem – Harry hevesnek t�nt. Nem, mintha b�ntani akarna valakit, csak hevesnek, mert �gy n�zett ki, mintha valami olyat akarna tenni, ami nem helyes.

Ron gyorsan t�m�t v�ltott.

-Anya mondta, hogy a vacsora mingy�rt k�sz �s szeretn�, ha csatlakozn�l. Voltak�ppen nincs sok v�laszt�sod. Azt mondta, t�l v�kony vagy �s ha nem eszel �gy fogsz kid�lni, mint egy roskad� fa �tban Roxfort fel�.

-De nem fogok… - Nem gondolkozott m�g r�la visszamenjen-e az iskol�ba vagy sem. De hirtelenj�ben t�l neh�znek t�nt elhagynia a Roxfortot. Ez volt az els� hely, ahol el�sz�r boldognak �rezte mag�t, ak�r egy otthon. Hirtelen az jutott esz�be, hogy tal�n marad m�g egy �vig a Roxfortban.. Befejezi tanulm�nyait.. azt�n majd rendesen fel lesz k�sz�lve a Voldemort elleni harcra. Hirtelen kiz�kkent elm�lked�s�b�l, mikor a furcsa �s agg�d� k�pet v�g� Hermionera �s Ronra n�zett. �gy d�nt�tt k�s�bbre hagyja a gondolatait.

-Harry, j�l vagy? – fakadt ki Hermione, de pr�b�lta rejteni aggodalm�t.

-J�l, bocsi, igen, lemegyek vacsor�zni. T�l v�kony vagyok. – azzal Harry felkelt �s kis�t�lt a szob�b�l. Lement a l�pcs�n. Kinyitotta a konyha ajtaj�t �s le�lt az asztalhoz.

Hermione �s Ron lassan k�vett�k, de az el�szob�ban meg�lltak, hogy egy gyors pillant�st v�ltsanak, miszerint valami nincs rendben Harryvel. P�r pillanattal k�s�bb �k is bementek a konyh�ba. Hermione seg�tett Mrs Weasleynek a vacsor�val, m�g Ron le�lt Harry mell�.

Harryre pillantott. � csak b�multa az asztalter�t�t, mintha valami nagyon �rdekes dolog lenne. Rettenetesen n�zett ki. Ron csak most vette �szre a bar�zd�kat Harry szemei alatt. S�padtnak �s �resnek t�nt, �s egy�ltal�n nem n�zett ki j�l. �gy n�zett ki, mint aki �vek �ta nem aludt. A haja is szoktalanul sima volt.

Egyszer csak hallani lehetett a l�pcs� recseg�s�t �s a konyhaajt� kiny�lt. Harry nem n�zett fel. Ron igen, �s l�tta hug�t bes�t�lni az ajt�n a konyh�ba, hogy seg�tsen Hermionenak �s anyuk�j�nak. Nem sokkal k�s�bb t�lak rep�ltek az asztal fel�, amiket Mrs Weasley k�vetett kiny�jtott p�lc�val. Hermione �s Ginny pedig ut�na j�ttek mindkett�j�k kez�ben 1-1 ed�nnyel.

Mrs Weasley letette a t�ny�rokat, Ginny �s Hermione ugyan�gy tett.

-Szedj csak, Harry dr�g�m. – Harry feln�zett �s egy er�ltetett mosolyt ir�ny�tott Mrs Weasley fel�. Mindenki szedett. Hermione, Ron �s Mrs Weasley agg�d� pillant�st vetettek mialatt Harry �s Ginny �tellel teli t�ny�rjaikat b�mult�k.

-Nagyszer� a vacsora, Mrs Weasley, k�sz�n�m. – mondta Harry majdhogynem vid�m, de ink�bb hamis hangon. Komolyan gondolta, amit mondott, de nem volt valami vid�m.

-Igen, Mrs Weasley – csatlakozott Hermione – Nagyon finom.

K�nyelmetlen cs�ndben folytatt�l az ev�st. Csak az ev�eszk�z�k cs�r�mp�l�se t�rte meg a csendet. Mindenki er�sen a t�ny�rj�ra koncentr�lt, mintha a t�ny�rt�l v�rn�k, hogy valami �rdekes t�m�t mondjon.

Val�j�ban mindenkinek Harry j�rt a fej�ben. F�ltek b�rmit is mondani, nehogy ekszomor�ts�k m�gjobban �t. Ginny volt az egyetlen, akinek gondolatai m�shol j�rtak, de persze Harryvel kapcsolatban. Arca �res volt. Nem gondolta volna, hogy Harry ilyenkor elj�n hozz�juk. Nem mondta le sem Ronnak sem Hermionenak, hogy Dumledore temet�se ut�n Harry szak�tott vele, val�j�ban rajta �s Harryn k�v�l senki sem tudta. Valahogy rem�lte, hogy senki nem tud r�la, tal�n Harry is elfelejtette �s visszaj�n �rte.

Most, hogy l�tta Harryt megjelenni n�luk �s alig n�z r�, tudta, hogy mindaz, amit rem�lt, mi�ta Harry megmondta, hogy nem lehetnek egy�tt, nem fog megt�rt�nni. �gy t�nt Harry semmit nem �rez ir�nta. Tudta, hogy Harry sokat gondolkozott �s hogy nem szereti megosztani m�sokkal �rz�seit, de egy hang Ginny fej�ben azt mondta, hogy ha valaha is �rdekelte Harryt, ahogy � azt kor�bban mondta, akkor l�tni fogja, hogy nagyon szomor� a szak�t�s miatt. Rosszul �s gy�v�nak �rezte mag�t, hogy ez�rt m�rges Harryre.

V�ratlanul fel�llt, �sszerakta a k�st �s a vill�t a t�ny�rj�n �s sz� n�lk�l kiment. Mindenki zavarodottan n�zett, mindenki kiv�ve a m�g mindig �res tekintet� Harryt, aki m�g mindig leny�g�z�nek tartotta a t�ny�r mint�it.

-Ginny? Kedvesem? – sz�lt ut�na Mrs Weasley,de csak Ginny l�pteit lehetett hallani, ahogy felmegy a l�pcs�n �s szob�ja fel� veszi az ir�nyt, ami egy emelettel f�ljebb volt. Hallottak egy halk ajt�csap�d�st,de tudt�k, hogy ha k�zelebb lettek volna, az eredeti csap�d�s sokkal hangosabb lett volna.

Harry felemelte tekintet�t, nem mert hallotta a zajt, hanem hogy fel�lljon.

-Bocs�ssatok meg, Mrs Weasley, a vacsora nagyon finom volt, de azt hiszem most megyek, nem vagyok nagyon �hes, viszont f�radt vagyok.

Mrs Weasley Harryre n�zett agg�d� szemekkel, agg�dott Ginny�rt �s Harry�rt egyar�nt. Azt�n b�lintott �s mondta Harrynek, ne agg�djon a t�ny�rok miatt. Harry felment a szob�j�ba, lefek�dt �s �lmatlanul, de kellemetlen�l aludt.

A f�ldszinten Hermione �s Ron halkan besz�lgettek

-Harry egy sz�t sem sz�lt Ginnyhez, mi�ta itt van, �s Ginny se sz�lt hozz�. M�gcsak egym�sra se n�ztek. Mi folyik itt? – k�rdezte Ron.

-Harry sokat gondolkozik, Ron, tal�n Ginny meg�rti, hogy Harry nem akar besz�lni, csak ez lehet a magyar�zat. – mondta Hermione magabiztosan, hab�r a hangja nem ezt t�kr�zte.

Fent Ginny szob�j�ban halk szipog�s hallatszott. Ginny az �gy�n fek�dt �s remegett. Rem�lte, hogy Hermione nem j�n be a szob�ba, m�g el nem alszik vagy meg nem nyugszik egy kicsit. Nem akarta most megosztani vele a gondjait. T�l f�jdalmas volt erre gondolni.